Győr város költségvetését várhatóan pénteken tárgyalja a közgyűlés, ennek több fontos eleme érinti a Győr-Szol Zrt.-t is. A városi cég vezérigazgatója sajtótájékoztató keretében mondta el aggályait a témában. A költségvetési javaslatot a Fidesz–KDNP győri frakciója is úgy jellemezte korábban: az abban megfogalmazott megszorító intézkedéseket nem támogatják, mert az lényegében ellehetetlenítené a város működését.

A polgármester javaslata egyértelműen fogalmaz: városüzemeltetési feladatokra bruttó 2,38 milliárd forintot szán a város. 2025-ben ez az összeg br. 3,3 milliárd forint volt, és már akkor is jelezte a Győr-Szol Zrt., hogy alulfinanszírozott a szolgáltatás, amelyet időről időre a lakosság is észlelhetett – hangsúlyozta az önkormányzati tulajdonú cég vezérigazgatója.

Sárkány Péter elmondta: “az idei évre vonatkozóan is elkészítettük és leadtuk a költségvetés tervezéséhez szükséges, árazott feladatellátási tervünket, melynek összege br. 4,2 milliárd Ft. Látható, hogy az idei évre a városi költségvetésbe a polgármester által betervezett 2,38 milliárd és a feladatellátáshoz szükséges tényleges finanszírozás, tehát a mi számaink között br. 1,8 mrd Ft-os különbség van.”

Ennek megfelelően a tegnapi napon a városvezetést és a bizottságokat is írásban tájékoztatta a Győr-Szol erről a nagymértékű alulfinanszírozottságról és csatoltak mellé egy olyan feladatellátási tervet is, amely br. 2,38 mrd Ft-ra van úgymond visszabutítva és beköltségelve – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Mi jelent ez? – tette fel a nem költőinek szánt kérdést Sárkány Péter.

Ha a polgármester javaslatára valóban az idei évet ennyiből kell finanszírozzák, akkor az őszi, városüzemeltetési feladatokra már könnyen lehet, hogy nem jut forrás, vagy pedig év közben kell bizonyos szolgáltatásokat leállítani – derült ki az elnök-vezérigazgató szavaiból.

“Gondolom senki nem örülne annak, ha havonta csak egyszer nyírnák le kollégáink a füvet egy-egy területen, vagy akár több hétig a lehullott lombokban gázolnának a győriek. Városunk köztisztáságán folyamatosan dolgozunk. Tudjuk, hogy mindig van hova fejlődni, ezért nem szeretnénk, ha rendezetlen városkép alakulna ki” – emelte ki a fontos feladatokat a vezető.

A városüzemeltetési feladatok ellátásához szükséges saját állomány összesen 219 fő. Ez a létszám kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok ellátásához szükséges létszám. A saját állomány teljes bérköltsége éves szinten 1,3 Mrd Ft, amelyet kizárólag a 2025 évi bérszint figyelembevételével határoztak meg, és ez az összeg nem tartalmaz béremelést, nem tartalmaz 13. havi juttatást és nem tartalmaz inflációkövető bérrendezést.

“Ez nem riogatás! Egyszerű tények és számadatok alapján egy előre kiszámítható esemény, amelyről szeretném tájékoztatni Győr lakosságát” – fogalmazott Sárkány Péter, majd áttért a „lakáskassza-ügyre”

A Győr-Szol Zrt. lakáskasszájával kapcsolatos ügyének előzményeihez tartozik, hogy február 3-án Pintér Bence Győr polgármestere videóban beszélt arról, hogy 1,7 milliárd forint hiányzik a Győr-Szol Zt. kasszájából. A téma a február 4-én sorra kerülő közgyűlésen is napirendre került, majd a városvezetés több adatot kért be a társaságtól. Sárkány Péter szerint azonban a szakmai egyeztetés helyett közösségi oldalon megfogalmazott kritikák jelentek meg.

Az elnök-vezérigazgató a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvántartást nyilvántartással, bankszámlaegyenleget bankszámlaegyenleggel lehet kivonni vagy összeadni. Állítása szerint a polgármester által keresett szám úgy jön ki, hogy a nyilvántartásból kivonják a bankszámlaegyenleget, ami szerinte értelmezhetetlen eredményt ad.

A Győr-Szol Zrt. február 6-án választ adott a február 5-ei adatkérés második kérdésére, és jelezte, hogy a további kérdéseket közérdekű adatigénylésként befogadta. A kért időszak mintegy 2500 oldalt ölel fel, amelynek feldolgozása – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – több száz munkaórát vett igénybe a kollégáiktól.

Elhangzott továbbá, hogy a mai sajtótájékoztató kezdetére az önkormányzat megkapta a fent említett anyagot.

Arra is kitértek a sajtó munkatársai előtt, hogy a 2025-ös évre vonatkozó, mintegy 2,3 milliárd forint felhasználását igazoló szerződések, megrendelések, teljesítésigazolások és számlák azonban több tízezer oldalt jelentenek. A Győr-Szol szerint ezek teljes körű másolása a napi működés ellehetetlenítésével járna, ezért azt javasolták: az önkormányzat jelöljön ki egy csoportot, amely helyben betekinthet az iratokba, és az igényelt dokumentumokról anonimizált másolatot kap.

Visszatekintettek arra is, hogy február 12-én igazgatósági és felügyelőbizottsági tájékoztatót tartottak az ügyben, amelyre a polgármestert is meghívták, azonban nem vett részt rajta. A TSZV által delegált igazgatósági tag jelen volt, ám ő másnap kért betekintést az iratokba, ahol a társaság közlése szerint korlátlan hozzáférést biztosítottak számára, illetve minden kérdésére választ kapott.

„Kollégáim előállították az általa kért könyvelési adatokat és számsorokat, mást nem kért, tehát szó sincs arról, hogy falakba ütközött volna.” – jelentette ki az elnök-vezérigazgató.

Sárkány Péter arról is beszélt, hogy a kialakult félreértés kapcsán több alkalommal tájékoztatta a közvéleményt, ugyanakkor – mint fogalmazott – személyében és a társaság egészét érintően is alaptalan támadások érik. Kiemelte: a Győr-Szol munkatársai a város rendbentartásáért és tisztaságáért dolgoznak, a polgármester közösségi oldalán megjelent bejegyzések nyomán azonban ők is kritikák kereszttüzébe kerültek.

Az elnök-vezérigazgató szerint a belső egyeztetések és a külső, könyvvizsgálói vizsgálat eredményei alapján nincs szó hiányzó vagy eltűnt pénzről. Hangsúlyozta: a lakáskassza nem külön bankszámla, hanem nyilvántartási rendszer, ezért abban konkrét összeget keresni hibás megközelítés. Úgy fogalmazott: a „hol a pénz?” kérdés helyett az a releváns, hogy a Győr-Szol képes-e fizetési kötelezettségeit teljesíteni, amire azt válaszolta, hogy igen!

„Számviteli szempontból is abszurd az állítása a városvezetésnek, a könyvviteli és pénzügyi szakemberek véleménye szerint is értelmezhetetlen.” – emelte ki a vezető.

A sajtótájékoztatón reagált Pintér Bence azon Facebook-bejegyzésére is – hogy „Szabadon, bármire elköltheti-e a lakáskasszát a Győr-Szol? – Szerinte nem”. –, amely a lakáskassza felhasználhatóságát vitatja. A polgármester a szerződés 5.2 pontjának egy félmondatát emelte ki, miszerint a lakáskassza bevételei „teljeskörűen a Megbízott kezelési feladatainak forrásául szolgálnak”.

Sárkány Péter elmondta: „A számviteli törvény szerint a számviteli beszámoló részét képező mérlegben a “Lakáskassza” forrásait a mérleg  forrás oldalára, a szerződés szerint elkülönített főkönyvi kötelezettség számlára könyveli a Győr-Szol Zrt. A “forrás” szó jelen esetben erősíti a szerződés következő mondatát, mely nem kapta ugyan meg a piros kiemelést a polgármestertől, de nagyon fontos, talán a legfontosabb az ügy megértéséhez. A szerződés ugyanis az 5.2 pontban rögzíti, hogy könyvviteli nyilvántartási kötelezettségünk van. A “forrás” szó tehát azt mutatja meg, hogy hová kell a bevételeket könyvelni. Forrás oldalra, nem az eszközök közé.”

Az elnök-vezérigazgató kitért a szerződés 2. számú függelékére is – hiszen arra Pintér Bence is hivatkozott – amely az „ingatlankezelési számla terhére történő kifizetéseket” sorolja fel. A társaság értelmezése szerint a függelék azon tételeket tartalmazza, amelyek az elszámolás során figyelembe vehetők, vagyis az ingatlanokkal kapcsolatos feladatok könyvelhetők a lakáskassza nyilvántartásban. Példaként említette: egy lakásfelújítás során elvégzett festés vagy ablakcsere elszámolható, míg egy, a társaság logójával ellátott golyóstoll költsége nem. „Ez keveredik összes sajnos a közbeszédben.” – mondta.

A polgármester azon állítására reagálva, miszerint a lakáskassza minden forintja „fel van címkézve”, és csak meghatározott célra költhető, Sárkány Péter azt mondta: a szerződés nyilvántartási kötelezettséget ír elő, elkülönített pénzkezelést nem. Érvelése szerint ezt támasztja alá a források „a)-tól h)-ig” terjedő felsorolása is, amelyben a hitel is szerepel. Véleménye szerint, ha a pénzt elkülönítve kellene kezelni és kizárólag meghatározott célokra lehetne felhasználni, akkor nem lenne indokolt más forrás – például hitel vagy ingatlanértékesítés – bevonása.

„Ha fel lenne címkézve a pénz, és azt elkülönítve kellene tárolni, akkor miért szerepel a források között a hitel?, illetve a bevételeken kívül bármi más? Ha elkülönítve kell őrizni a pénzt, és a felcímkézett forintokat csak a melléklet szerint lehet elkölteni, akkor az ingatlanokból befolyó pénzen kívül semmilyen más forrás nem szükséges, hiszen a “felcímkézett” pénz cél szerinti cél szerinti felhasználásával együtt csökken a helytállási kötelezettség is. Minek hitelt bevonni? Vagy más forrást? Például ingatlan értékesítést? A polgármester érvrendszere önellentmondásokra építkezik. Nagyon örülök, hogy a szerződés ezen két pontjával most előjött, hiszen nem a közgyűlésen, bekiabálások közepette kell ezt kifejteni, hanem itt, nyugodt körülmények között.” – zárta Sárkány Péter.